Regensburg (2025.07.12)

Sikerült megszerkeszteni a regensburgi képeket is.

Egy kicsit túlhúzott színekkel dolgoztam. Ez egy szuper nap volt, csupa napfény, sok szépség és finomság. Ezért a vidám, harsány színek.

Passauból vonattal mentem át a kb. 120 km-re fekvő városba. 

Ha egy kicsit jobban megtervezem a nyaralásom, akkor lehet, hogy Regensburg lett volna az alapázis. :)

Jóval nagyobb és érdekesebb, mint Passau, sokkal több látni, fotózni való téma van. Persze Passauban sem unatkoztam. :)

A vonatút kicsivel több, mint egy órát vett igénybe. A legtöbb szakaszon 160 km/h-val haladtunk. A kanyarok döntöttek voltak, mint a versenypályákon. Pontos, tiszta és drága. Az oda-vissza út kb. 70 € volt.

A vasútállomás környékén voltak rosszarcú egyének, de maga a város gyönyörű. Ahogy elindultam a belváros felé, egyből belefutottam a hétvégi piacba. Kézműves finomságok garmada.


 Az épületek szépek és nagyon jól ötvözik a régi és az új elemeket.

Szombat léven a város kis utcái tömve voltak. Mint később kiderült más oka is volt a tömegnek.

Nem akarok sokat szövegelni, beszéljenek a képek.












A régi kőhíd. Ennek a tövében van a város legrégebbi gyorsétterme. (Wurstkuchl kolbászozó) 

Mindig sokan vannak, de gyorsan halad és megéri a sorbanállás.

Egy kis kolbászos szendvics a ház sörével. Mindkettő ikonikus. Mindez a Duna-parton.




































Van egy világrekorder múzeumuk, a Tacskó múzeum (Dackelmuseums). 😁

A Guiness hitelesítette, hogy itt található a legtöbb tacskós emléktárgy. Hát nem semmi kiállítás az biztos. Szerintem mindenkit jó kedvre derít.

Néhány kép a sok-sok vitrinről.






















A nagy tömeg másik oka, azon kívül, hogy gyönyörű a város, az a Jazz weekend volt.

Jazz kedvelőként nagyon örültem, fotóskén már nem annyira. Nem biztos, hogy kevesebben lettek volna, de ki tudja.

Minden esetre őrült jó volt a hangulat az egész városban. Az illatokról már nem is beszélve. Grillezett ételek és sütemények illata lengte be a kis sikátorokat.

Anélkül, hogy kerestem volna a színpadokat, így is belefutottam ötbe. Az egyik egy hajón volt és a partól lehettet nézni a koncerteket.










Rendkívül kedves, mosolygós énekes. Ő Tony Tara.


A végére egy kis fesztiválsör, egy szelet bajor almás pite és egy jó szelet áfonyás sajttorta egy méretes jegeskávéval.




Este visszavonatoztam a szállásomra és nem nagyon kellett altatni.

Felejthetelen nap volt! 💖

 

Megjegyzések